Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Károly

1999. augusztus 12.

Szeptember 12-én a Stockholmi Magyar Házban képzőművészeti kiállítást szervez az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) - tájékoztatott Tamás György, az egyesület elnöke. - A kiállításon munkácsi, nyíregyházi, debreceni, budapesti, szentendrei, iserlohni, stockholmi képzőművészek alkotásain kívül kolozsvári művészek, többek között Bene József, Imecs László, Miklóssy Gábor, Kovács Károly és Starmüller Géza munkái is megtekinthetők. A millenniumi ünnepségek keretében a Stockholmi Magyar Házban rendezik meg az eddigi legnagyobb kiállítást, amelyen körülbelül százötven magyar képzőművész munkáját mutatnák be. Aki részt kíván venni a kiállításon, Starmüller Gézánál jelentkezhet. A kiállításokat a stockholmi "Lencse Tibor Baráti Társaság" és az EMKES szervezi. /Kolozsvári képzőművészek a stockholmi kiállításokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1999. szeptember 11.

A kolozsvári származású művészeti menedzser, Tamás Gábor szervezésében nagyszabású erdélyi képzőművészeti tárlat nyílik szeptember 12-én a stockholmi Magyar Házban. Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /Stockholm/ és a Lencse Tibor Baráti Társaság védnökségével rendezett tárlaton Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugos Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota munkái láthatók. /Erdélyi képzőművészek kiállítása Svédországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1999. szeptember 30.

A kolozsvári származású lelkes művészeti szervező, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzőművészek és elsősorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzőművész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. Tamás György gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni művészekkel. /Magyar képzőművészeti kiállítás Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. április 25.

A Brassó megyei és városi RMDSZ megtartotta az előválasztást, egyben a tisztségviselők beszámoltak eddigi munkájukról. A problémák megmaradtak, így a Tulipán Kft. zűrös ügye, ami számos eddigi RMDSZ-tisztségviselőt érint. A másik, évtizede húzódó affér: az Áprily Lajos Középiskola épületszárnyának jogos átadása a magyar diákoknak. A választáson Nádudvary György, a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója fölényesen nyert Madaras Lázár megyei tanácsi alelnökkel szemben, tehát ő lesz az RMDSZ polgármester-jelöltje Brassó városában, ahol matematikailag sincs esélye annak, hogy magyar nemzetiségű elöljárót válasszon a lakosság. Az helyi önkormányzati képviselők RMDSZ-es listáján az első szintén Nádudvary lesz, mögötte szorosan Nedeczky László. A megyei tanácsba jelöltek között az első Aranyossy István, a Kárpát-kanyar Fodor Leventét, Kőhalom és környéke Kovács Károlyt, Fogaras vidéke Simon Gábort jelölte. /Brassó. Egyoldalú tolerancia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 25./

2006. augusztus 2.

Puskás Attila írásában rendet akar rakni a használt fogalmak tartalmában. Valamennyi kommunista zsarnokság ősforrása a Szovjetunió volt, illetve a KGB, azaz Állambiztonsági Biztosság. A bolsevista Szovjetunió terrorszervezete – változó nevekkel, de mindig ugyanazzal a céllal – általánosan elismerten messze felülmúlta a CIA-t, a Moszadot mind szervezettségben, mind ügynökeinek tömegbázisában. Természetes, hogy a román Szekuritáté felépítésében a szovjet ,,tanácsadóknak” meghatározó szerepük volt. Ők sohasem bűnhődtek meg elkövetett gyilkos bűneikért: Gheorghe Pintilie (Pantelei Bodnarenko), Alexandru Nicolschi (Boris Grünberg), Vladimir Mazuru (Vladimir Mazurov). Alexandru Draghici volt tábornok, belügyminiszter mondása volt: ,,...a törvényességet úgy értelmezzük, ahogy az nekünk megfelel.” Draghici is ,,ágyban, párnák közt” halt meg Magyarországon, nem adták ki őt a román államnak... A bonyolult szervezés – valamennyi csatlós államban – alig áttekinthető. A román Szekuritáté eleinte a belügy keretében, majd 1952-56 között önálló minisztériumként (Ministerul Securitii Statului) működött, 1956. június 11-től újra a belügyhöz tartozott, önálló ügyosztályként. A Szeku­ritáté fegyveres egységei a kezdeti 30 600-as létszámról az ötvenes évek közepére már 165 000 főre nőttek. Ennek megfelelő az eredményes működéshez szükséges ,,hálózat” is. Később az eredménytelen informátorokat eltávolították, ugyanakkor fokozzák a ,,minőségi” informátorok (tanárok, orvosok, mérnökök, közélelmezési dolgozók, postások, köztisztviselők stb.) beszervezését, ,,információs hálózat” kiépítésére. Fedőnevet nem csupán a besúgók viseltek, hanem a megfigyeltek is. Dossziét nyitottak a jelentések, elemzések részére is. Valamennyi intézmény, gyár, hivatal a besúgók egész hálózatával volt betelepítve, akik felett egy ,,rezidens” állt, aki az ,,irányító tiszttel” tartott állandó kapcsolatot. Mindegyik informátornak külön dossziéja volt. Puskás Attila példának hozta, hogy őt a következő ,,besúgók” figyelték 1989 végéig: Antonescu, Kemény, Chilachi, Kovács Károly, Olteanu, Málnási, Miklós István, Ötvös Géza, Kovács István, Poenaru Ioan, Lemhény Attila stb., valamennyi fedőnév. Ki a ,,besúgó? Karol Sauer­land német történész könyvében (Harminc ezüst – besúgások és árulások, Helikon Kiadó, 2001) nem találta elégségesnek azt a meghatározást, hogy ,,...olyan bejelentés, amit a besúgó önként és alantas szándékkal tesz egy intézménynél, amelytől azt várja el, hogy a besúgottat bűnösnek nyilvánítsa és elítélje”. ,,Denunciáns, aki valamit a felsőbbségnek bejelent.” Azaz – a névtelenségbe rejtőző denunciáns – jogi következményű jelentése egy ,,hatalmi intézményhez” kötődik. Korunkban tömeges jelenséggé vált egyrészt a társadalmi szervezettség összetettsége, bonyolultsága, másrészt az önkényuralmi rendszerek fenntarthatósága miatt. /Puskás Attila: A hálózat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2007. április 27.

Ágyán az iskola tavaly novemberben felvette a falu szülötte, Olosz Lajos nevét. A harminc éve elhunyt Olosz Lajos sokoldalú tehetség, nem csupán költő, hanem jó nevű ügyvéd, köztiszteletnek örvendő politikus, önképzőköri elnök, felelős szerkesztő, majd a Franyó Zoltán alapította temesvári Déli Hírlap főszerkesztője, jó tollú publicista (Fischer Aladárral szerkesztette az aradi Havi Szemlét), egyházmegyei világi főgondnok, irodalmi társaságok (Helikon, EMÍR) alapító tagja, jogfilozófus, nyelvtudós, szenvedélyes vadász és híresen jó céllövő volt. Olosz Lajos kezdetben festészettel kacérkodott, rajzai kijutottak a londoni világkiállításra. Olosz Lajosnak máig sincs használható életrajza. Kivétel Kovács Károly államvizsga dolgozata, amelyiket még a költő javított ki. A közkézen forgó lexikonok Olosz viszonylatában pongyolák, pontatlanok. Olosz Lajos /Ágya, 1891. aug. 23. – Marosvásárhely, 1977. ápr. 26./ jogot végzett. Születésének századik évfordulóján szülőházának, az Olosz Lajos emlékháznak a falára emléktábla került, Deák Árpád alkotása. Halálának 20. évfordulóján Ágyán, a református templom előtti Olosz Lajos téren kopjafát avatott Tőkés László püspök és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Azon a téren, ahova a költő szobrát tervezi az emlékbizottság. /Hevesi Mónár József: A költő hazatalált. Olosz Lajos halálának 30. évfordulójára. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2008. június 14.

Puskás Attila kiadta édesapja, Puskás Lajos 1947-es börtönnaplóját a vele együtt raboskodó magyarok névsorával, és szekus-dossziéjának néhány válogatott darabjával. /Puskás Lajos: Más jövőt álmodtam. Napló, dokumentumok. Szerkesztette és magyarázó jegyzetekkel ellátta Puskás Attila. Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2008./ Az 1982 tavaszán elhunyt Puskás Lajos tanárra sokan emlékeznek Kolozsváron: többek között volt diákjai is. A harmincas évek végén a Magyar Népközösség keretében, majd 1940–1944 között a Tizes Szervezet élén végzett szociális és családvédelmi munkát. A Sziguranca már 1944 őszétől figyelte, internálták, szabadulása után pedig a „Legfelsőbb Tisztogató Bizottság” úgy döntött, hogy „semminemű vezető állami állást nem vállalhat”. 1947. május 5-én újból elhurcolták. A naplófeljegyzéseket olvasva, Dávid Gyula összehasonlíthatta az 1947-es és az 1956 utáni börtönt, 1956 után ugyanis ő került börtönbe. 1947-ben még rendszeresen kaphatnak csomagot hozzátartozóiktól, az internáltak maguk főzhették meg ebédjüket, a csomagban kaphattak olvasnivalót is. Az internáltak nap közben felkereshették egymást, sőt az akkor még meglevő kápolnában felváltva tartottak misét-istentiszteletet az ortodoxok, római katolikusok ér protestánsok. Ha pedig konfliktusba kerültek a börtön vezetőségével, az esetet a rabokból alakult „komité” tárgyalta meg a börtönparancsnokkal. Szabad idejükben előadásokat hallgattak. Idilli élet? Aki úgy gondolja, megpróbálhatja, írta Dávid Gyula. A Puskás Lajos által feljegyzett névsor, fontos dokumentum. Köztük volt Kakassy Endre író, műfordító, Koncz Rudolf kolozsvári, Kovács Károly zilahi és Elekes Viktor nagyenyedi református. kollégiumi tanár, Lévai Lajos és Haáz F. Rezső tanárok a székelyudvarhelyi ref. kollégiumból, Hadnagy János, a híres zetelaki plébános, Pásztai Géza szociáldemokrata politikus, Kiss Bertalan szatmári, Sass Kálmán érmihályfalvi ref. lelkész. Összesen 146 magyar értelmiségi, akiket a „demokrácia ellenségei”-ként, ítélet nélkül tartottak fogva 1947-ben Szamosújváron. Puskás Lajost szabadulása után állandóan megfigyelték, ezt mutatják a besúgói jelentések közölt válogatott dokumentumai. Fiát, Puskás Attilát 1958-ban húsz évre ítélték, 1964-es szabadulása után őt is a megfigyelték. /Dávid Gyula: Így éltünk Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2009. július 29.

A 80-as években Nagyvárad a progresszív képzőművészeti törekvések egyik gyújtópontja volt. Erről az időszakról és a Dialóg csoportról szól Ujvárossy László Progresszív kortársművészeti törekvések Nagyváradon, a nyolcvanas években címen hamarosan megjelenő könyve, melyet a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói tankönyvként használhatnak. A munka szerzője Ujvárossy László, a Partiumi Keresztény Egyetem művészeti karának megbízott dékánja, maga is aktív szereplője volt a könyvben bemutatott történéseknek, a Dialóg csoport néven ismert nagyváradi művészi csoportosulás tagjaként. A csoport 1981-ben, tartotta első kiállítását, az utolsó közös tárlatokra pedig 1995-ben került sor, a szentendrei Vajda Lajos Pincében és a budapesti Vigadó Galériában. A másfél évtized alatt a Dialóg csoportban több mint háromtucatnyi művész fordult meg, akik javarészt a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemről kerültek ki, köztük magyar művészek: Jovián György, Onucsan Miklós, Boné Rudolf, Gerendi Anikó, Egyed Judit, U. Kerekes Gyöngyi és Kovács Károly. A csoport művészi eszköztárában szerepeltek konceptuális törekvések, éppúgy mint a folyamatművészet, a performansz, vagy a transzavangárd. A Dialóg csoport tagjai országos visszhangot kiváltó kiállítások résztvevői voltak. A szerző az anyagnak román nyelven való megjelentetését is tervezi. /Pengő Zoltán: A Dialóg csoportról ad ki könyvet Ujvárossy László. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

2009. október 30.

Kovács Károly már egyetemi hallgatóként kitűnt nonkonformizmusával: példátlan módon, engedély nélkül állított fel egy szoborcsoportot Nagyváradon, a Kis híd újvárosi hídfőjénél. Néhány nap múlva a hatóságok buldózerrel eltüntették munkáját. Eltiltották a kiállításoktól, 1985-ben emigrált. A Sculpture of Transcience (Az átmenet szobra) című köztéri munkája Los Angelesben látható. A művész 2007-ben települt haza. Egy európai ember számára roppant nehéz kulturálisan azonosulni az amerikai műveletlenséggel, vallja. Az ottani művészeti politika erősen támogatja a kisebbségeket, előnynek számít, ha valaki feminista, mexikói vagy néger. /Pengő Zoltán: Tárgygyártás és fogyaszthatóság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./ Kovács Károly 1954. február 15-én született Nagyváradon, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett. Aktív tagja volt a nagyváradi Dialógus progresszív képzőművészeti csoportnak.

2012. szeptember 27.

Kezdődnek a Brassói Magyar Napok
Péntek este kezdődnek a Brassói Magyar Napok. A tíznapos rendezvénysorozat rendkívül gazdag programajánlattal várja a régió lakóit: zene minden műfajban, versmondó verseny, gyermek- és felnőttelőadások, sőt, szépségkirálynő-választás is szerepel a műsorban, amelyet alább tanulmányozhatnak az érdeklődők.
A Miss Brassói Magyar Napok szépségversenyre október 4-én kerül sor a Kárpáti Szarvas (Cerbul Carpatin) vendéglőben. Az első helyezett kétszemélyes, többnapos kirándulást nyer egy négycsillagos szállodában, a további helyezettek jutalmai egyebek közt női bőrtáskák, kozmetikai termékek, ajándékutalványok, könyvek, valamint Cristina Fiofil profi fotós és modellügynökség-tulajdonos különdíja: egy profi fotózás teljes styling-al.
Az előválogatást szeptember 29-én, szombaton 14 órától tartják a Demokrácia Központban, amelyet egy 5 napos felkészítő követ, Musát Zsuzsa nemzetközi modell vezetésével. Ma, vagyis 27-én még lehet jelentkezni. További infók: Musát Zsuzsa, 0740960196.
A Brassói Magyar Napok keretében megrendezésre kerülő labdarúgó- és futóversenyre is lehet jelentkezni, Kovács Károlynál, a 0722346049-es telefonszámon.
Gulyásfőző- és pörköltversennyel, illetve a gasztronómiai és népművészeti vásárral, kiállítással kapcsolatosan érdeklődni, jelentkezni Bartus Géza Leventénél lehet a 0730535353-as telefonszámon. Maszol.ro,

2013. október 21.

Emlékezzünk együtt október 23-án!
"… egy nép azt mondta: Elég volt."
(Márai Sándor)
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete 2013. október 23-án az 1956-os forradalmárok, az áldozatok és politikai meghurcoltak emléke előtt tiszteleg. A szervezők tisztelettel meghívják Marosvásárhely lakosságát, vegyen részt a rendezvénysorozaton, emlékezzünk együtt!
14 órakor az általános iskolások ’56-os tematikájú történelmi csapatvetélkedőjére kerül sor a Kultúrpalotában. 17 órakor emléktábla- avatás és koszorúzás a Vártemplom udvarán, majd ezt követően 18 órakor ünnepi műsor a Vártemplomban.
Az 56-os forradalom a magyar nép szabadságszeretetének szimbóluma. Magyarország megmutatta a világnak, hogy a magyar népet nem lehet büntetlenül diktatúrába kényszeríteni. 1956 októberében munkások, diákok, értelmiségiek egyöntetűen kinyilvánították, hogy nem tekintik magukénak a szovjet típusú elnyomó rendszert, hogy szabadságot, emberhez méltó életet szeretnének. A szabadságvágytól áthatott magyarországi történéseket a Kárpát-medence különböző államaiba szakadt nemzetrészek, magyar közösségek is érzékelték, mi több, visszafojtott lélegzettel követték, és ahol lehetőség volt arra, támogatásukról, szimpátiájukról biztosították a magyar forradalmárokat. Székelyföldön, a Magyar Autonóm Tartomány területén 1956 és 1965 között az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméivel való azonosulásért 826 személyt állítottak hadbíróság elé és ítéltek el. Közülük 620 magyar, 184 román, 18 német, 2 zsidó, 2 cigány volt. A legnagyobb véráldozatot Marosvásárhely hozta! Budapesten 1957-ben végezték ki a marosvásárhelyi származású Dudás József mérnök-technikust és Preisz Zoltán szerszámlakatost. Temesváron végezték ki dr. Kónya István- Béla ügyvédet, valamint a marosvásárhelyi kényszerlakhelyre hurcolt Orbán Károlyt és báró Huszár József földbirtokost, 1958-ban.
Program
14 órakor – 56 izzó ősze volt – általános iskolás diákok vetélkedője a Kultúrpalotában
17 órakor – emléktábla-avatás a Vártemplom udvarán
Beszédet mond: Peti András alpolgármester, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke és Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke
17.30 órakor – Közös koszorúzás az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság Maros megyei szövetségével az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére emelt kopjafánál
16 órakor – Ünnepi műsor a Vártemplomban
– Ökumenikus áldás
– Márai Sándor: Mennyből az angyal – Vass Márton, a Református Kollégium diákja szaval
– 1956 és Marosvásárhely, Tófalvi Zoltán előadása
– Cseh Tamás–Bereményi Géza: Corvin köziek, előadja Kovács Károly Márk
– Az 56 izzó ősze volt esszéíró pályázat rövid kiértékelése és a győztes diák előadása
– Illyés Gyula: Ne feledd a tért! – Malinás Nimród, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja szaval.
Népújság (Marosvásárhely)

2013. október 23.

Ötvenhét éve volt „ötvenhat”
Napra pontosan ötvenhét éve kezdődött el az '56-os forradalom és szabadságharc Magyarországon, október 23. pedig azóta is a magyar nép szabadságszeretetének szimbóluma. Több mint húsz éve már nálunk is szabad, lehet emlékezni arra az egész világot megrengető tizenhárom napra, s szerdán méltóképpen meg is teszik ezt Marosvásárhelyen.
Az 1956-os forradalom Magyarország sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, s egyben a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye is. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött minden 57 évvel ezelőtt október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett.
A szabadságvágytól áthatott magyarországi történéseket a Kárpát-medence különböző államaiba szakadt nemzetrészek, magyar közösségek is érzékelték, mi több, visszafojtott lélegzettel követték és ahol lehetőség volt arra, támogatásukról, szimpátiájukról biztosították a magyar forradalmárokat.
Székelyföldön, a Magyar Autonóm Tartomány területén 1956 és 1965 között az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméivel való azonosulásért 826 személyt állítottak hadbíróság elé és ítéltek el. Közülük 620 magyar, 184 román, 18 német, 2 zsidó, 2 cigány volt. A legnagyobb véráldozatot Marosvásárhely hozta. Budapesten 1957-ben végezték ki a marosvásárhelyi származású Dudás József mérnök-technikust és Preisz Zoltán szerszámlakatost. Temesváron végezték ki dr. Kónya István-Béla ügyvédet, valamint a marosvásárhelyi kényszerlakhelyre hurcolt Orbán Károlyt és báró Huszár József földbirtokost, 1958-ban.
'56 izzó ősze volt
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete diákvetélkedővel, emléktábla avatással, valamint ünnepi műsorral tiszteleg a hősök emléke előtt. Szerdán 14 órától zajlik az '56 izzó ősze volt című diákvetélkedő a Kultúrpalotában, 17 órától emléktáblát avatnak a Vártemplom udvarán, majd az RMDSZ az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság Maros megyei szövetségével közösen koszorúz az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére emelt kopjafánál.
Az ünnepi műsor a Vártemplomban kezdődik ünnepi áldással, majd Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalja a Református Kollégium diákja, Vass Márton. 1956 és Marosvásárhely címmel tart előadást Tófalvi Zoltán, majd Cseh Tamás-Bereményi Géza: Corvin köziek című dalát előadja Kovács Károly Márk. Az '56 izzó ősze volt esszéíró pályázat rövid kiértékelése és a győztes diák előadása is itt lesz, majd Illyés Gyula: Ne feledd a tért! című versével zárja a műsort Malinás Nimród, a Bolyai Farkas Gimnázium diákja.
Megszólal egy szemtanú
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete Az 1956-os magyar forradalom és hazai visszhangja, személyes történetek címmel interaktív rendezvényt szervez a Bolyai téri unitárius templomban szerdán 18.30-tól. A rendezvény témái: megtorlások magyarok és románok ellen Bukarestben és Marosvásárhelyen. Mi történt a MOGYE-n? Megszólal egy szemtanú, aki tüntetett október 23-án Budapesten. Szász István Tas orvos-író úgy ment el, hogy lélekben máig itthon maradt. Részleteket vetítenek B. Nagy Veronika és Boros Zoltán dokumentumfilmjeiből, amelyekről beszélgetni is lehet. A rendezvény műsorvezetője Boros Zoltán.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro

2014. december 2.

Megnyílik a Spectrum Színház
Új színházzal, társulattal és színházépülettel gazdagodik Marosvásárhely, amely a világ városai között így is előkelő helyet foglal el a lakosság lélekszáma és a működő társulatok arányának szempontjából. A szóban forgó Spectrum Színház ugyan bemutatkozott már, de saját épülettel eleddig nem rendelkezett. Ez év decemberében azonban véget értek az intézménynek leendő otthont adó helyiség felújítási munkálatai, így e hét csütörtök estéjétől már a Mészárosok céhének főtéri épületében, az egykori Ifjúsági mozinak helyet adó teremben várják a tisztelt közönséget.
Ahogyan a szervezők írják: "Rózsák tere tizenhárom. Bejárat a Mészáros közből. Műemlék épület Vásárhely szívében, amely korszerűen felújított alternatív színházat rejteget. A tavaly alakult Spectrum Színház más, mint a többi: a megszokottól eltérő, egyedi, eredeti és független. Célkitűzése, hogy teret biztosítson a szabad művészi kibontakozásnak és kísérletezésnek. Móricz Zsigmond Boszorkány című, már-már feledésszámba ment drámájának bemutató előadásával avatják a színházat december 4-én, csütörtökön este 7 órakor. A dráma vezérfonala Báthori Anna és Bethlen Gábor szerelme. Túl a történelmi tényeken és a keringő legendákon, a szerző itt két nagyon erős egyéniség küzdelmére helyezi a hangsúlyt. Báthori Anna, a világszép, de minden társadalmi konvenciót mellőző fejedelmi dáma az Erdély-trilógiában gonosz, csábító és megrontó asszonyként szerepel. A darabban Anna nem erkölcstelen nő, akit föltétlenül el kell ítélni, hanem inkább az a fajta vadóc, titkokat kereső, független, szabad, öntörvényű asszony, aki ismeri a gyógyító füveket, virágénekeket dúdolgat, nem jár templomba, és a társadalmi kapcsolatokat is másként értékeli, mint kortársai, akik emiatt gyűlölik és boszorkánynak nevezik. Bethlen Gábor fejedelem iránti szerelme őszinte, mindent elsodró szenvedély, míg korábbi kapcsolatait, sőt még a házasságait sem vette komolyan. De nem tudni, hogy a fejedelem érzelmei őszinték- e, vagy csak Anna vagyonát akarja, amire nagy szüksége van a hadviselés szempontjából. Annát ismét a politika oltárán akarják feláldozni. Boszorkányperbe fogják. Ítélkeznek felette, megmenti a szeretett férfi, vagy valami boszorkányos praktikával szabadul a börtönből ? – erre próbál választ adni az előadás".
A színházavató ünnepséggel kapcsolatosan Török Istvánt, a VIM Spectrum gyógyszergyár igazgatóját a társulatnak otthont adó helyiségről, a felújításról, a színpadtechnikáról, valamint a formálódó társulatról is kérdeztük. – A Spectrum Színház a VIM Spectrum gyógyszergyár tulajdona, a cég a munkaadó és finanszírozó is. A főtéri termet a Mészárosok céhétől béreljük, egyelőre tíz évre, a felújítást is kizárólag magánpénzből végeztettük el. A stúdiószerű teremben száz férőhely található, nincsen külön elkülönített színpad, a nézőteret azonban úgy rendeztük be, hogy igény szerint és rendezői koncepció esetén akár az is a játéktér, illetve a díszlet részévé válhat. A színházavató bemutatón például arénaszerűen emelkednek a széksorok. Nálunk nincsenek klasszikus értelemben értendő funkciók és kinevezések – jómagam a színház szervezési kérdéseiben vagyok illetékes, a művészeti vezető Török Viola rendező. Nem külsősökkel dolgozunk, hanem állandó társulat létrehozására törekszünk. Szinte mindegyik színművészünk alkalmazotti státussal rendelkezik: Varga Brigitta, Kinda Szilárd, Kovács Károly és Szász Anna alkalmazottak, Badics Petra bedolgozik, Nagy Beáta egyetemi hallgatóként, Szélyes Ferenc pedig nyugalmazott színművészként vendégszerepel. A színházavatóra nem készülünk hosszú beszédekkel, a megnyitót a Boszorkány című előadás premierje követi.
A Móricz Zsigmond drámájának marosvásárhelyi, Török Viola által rendezett előadásában Varga Brigitta, Kovács Károly, Badics Petra, Nagy Beáta, Kinda Szilárd, Szélyes Ferenc és Szász Anna lép fel. A produkció zenei aláfestését Könczei Árpád jegyzi, a koreográfia Benő Barna és Kinda Boglárka munkája, a jelmezek Szélyes Andrea alkotásai. A premiert követő előadásra december 5-én, pénteken este 7 órakor kerül sor. Helyfoglalás a 0744-301-875-ös telefonszámon lehetséges, a jegyeket előadás előtt egy órával lehet kiváltani.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)

2014. december 4.

„Hazaérkezett” a Spectrum Színház
Új magyar színház nyílik Marosvásárhely főterén: a tavaly bemutatkozott Spectrum Színház mostantól saját székhellyel rendelkezik. A társulat nemsokára a régi Ifjúsági mozi épületébe várja a nézőket.
Az új székhelyet a Boszorkány című darabbal avatják fel pénteken este 7 órától. Vasárnap egy másik bemutatóval várják a publikumot, a Szomorú vasárnapot tűzik műsorra.
Egy új színház létrehozása régóta foglalkoztatta Török Viola rendezőt, a Spectrum vezetőjét, azonban ehhez társulat is kellett, mert „kölcsönkért” színészekkel nehéz volt együttműködni. Lassan kialakult az a közösség, amellyel megvalósíthatóvá vált az ötlet, így már nem társulatot, hanem helyszínt kellett keresni.
Nagy lendülettel indult a Spectrum Gyógyszergyár által támogatott színház: az elmúlt évben három előadást mutatott be a társulat A nép ellensége, a Vitéz lélek, illetve a Vihar című darabokat. Ezeket eddig több helyszínen láthatta a közönség: a Stúdió Színházban, a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban, illetve a Csűrszínházban.
„Másként szeretnénk színházat csinálni – mondta Török Viola a szerdai sajtótájékoztatón. – Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi foglalkoztatja az itteni közönséget, ugyanakkor a magyar kultúra színfoltjában, és az egyetemes színjátszásban is szeretnénk meghatározni a helyünket.” Az elmúlt évben felléptek a budapesti Thália Színházban, színházfesztiválon is szerepeltek már, így a rendező szerint a nagyközönség tudomást szerezhetett a létezésükről.
A csapat rendkívül színes, vannak fiatal tehetségek, akik számára az új színház egy hatalmas lehetőséget jelent, és vannak tapasztalt színészek, akik egyengethetik a fiatalok útjait. Szélyes Ferenc színművész a sajtótájékoztatón kijelentette: pontosan emiatt erős és dinamikus ez a társulat.
„Az, hogy Marosvásárhely főterén egy új magyar színház nyitja meg kapuit most 2014-ben, óriási dolog. A színészhallgatók számára is jó hír, mert van egy újabb lehetőség az elhelyezkedésre, ugyanakkor a nyugdíjas művészeknek is jó alkalom, hogy folytathassák munkájukat” – hangsúlyozta a színművész.
„Utolsó éves színészhallgatóként mindenki elgondolkodik azon, hogy hogyan tovább, hol kezdheti el színészi pályafutását – mondta Kovács Károly fiatal színész. – Azon gondolkodtam, hogy milyen jó lenne, ha valamelyik színházban hordozhatnám majd a tálcát. Ez meg is valósult, csak nem úgy ahogy én gondoltam, ugyanis a tálcát hordozom majd pincérkét a Szomorú vasárnap című darabban, és más fontos szerepek is várnak ránk. Az új helyszínben az a különleges, hogy most helyezik el a deszkákat a teremben, és mi leszünk azok, akik alatt először ropog majd.”
Becze Dalma
Krónika (Kolozsvár)

2015. július 14.

Mikházán mutatja be új produkcióját a Spectrum Színház
Molière mély élet- és emberismeretről tanúskodó, sziporkázóan szellemes komédiáját, A nők iskoláját mutatja be a Spectrum Színház a mikházi Csűrszínházban.
A darab ősbemutatója 1662. december 26-án volt XIV. Lajos udvarában, az akkor még névtelen szerző rendezésében. Arnolphe szerepében is Molière lépett fel. A király harsány nevetése örökre megpecsételte az akkor még kezdő drámaíró sorsát. A darab központjában a házasság áll. A felszarvazástól rettegő Arnolphe biztosra akar menni, s így kiskorától nevelt leányát szemelte ki feleségnek. Ágnes azonban nem őt, hanem titokban gyámapja régi jó barátjának a fiát, Horace-t szereti. Különböző bonyodalmak és vígjátéki fordulatok után a fiatalok végül egymásra találnak.
Az előadás rendezője Török Viola, Arnolphe szerepében Szélyes Ferenc színművészt láthatják. Partnerei: Nagy Beáta, Szász Anna, Kinda Szilárd, Kovács Károly, Kárp György és Székely Szabó Zoltán. Zene: Kelemen László. Koreográfia: Tőkés Imola. A mikházi bemutató július 24-én, pénteken 21 órától lesz. Az előadást 25-én, szombaton 21 órától megismétlik. Helyfoglalás a 0744 301875-ös telefonszámon lehetséges. Jegyek a helyszínen vásárolhatók az előadás kezdete előtt. Egy jegy ára 15 lej.
Antal Erika
Székelyhon.ro

2015. augusztus 21.

Forgatagos összművészet – Szféra, Színház- és Koncertforgatag
Csütörtök délelőtt immár második sajtótájékoztatóját tartotta meg a Vásárhelyi Forgatag csapata. A jövő héten, szerdán kezdődő összművészeti-irodalmi-gasztronómiai fesztiválról kedden a Teleki Tékában, csütörtökön a G. Caféban beszéltek a szervezők, e második alkalommal elsősorban a szemle kulturális – zenei, képzőművészeti, színházi – kínálatáról esett szó.
A szervezők közül elsőként Fülöp Tímea szólalt fel, aki a fesztivál Szféra – Kortárs művészetek tere című programsorozatát ismertette. Mint mondta, idén második alkalommal szervezik meg az elsősorban a fiataloknak szóló, kortárs művészeteket ismertető eseménysorozatot, amely különleges színfoltot alkot a Forgatag kínálatában.
– Átfogó képet szeretnénk nyújtani a kortárs művészeti ágakról: zenéről, színházról, mozgásművészetekről, képzőművészetről. A Szféra péntek délelőtt 11 órától vasárnap estig látogatható, helyszíne az Aranykakas parkja. Ott lesz a Forgatag ideje alatt állandó képzőművészeti kiállítás, sor kerül műhelymunkákra (slam poetry, mozgásszínház az András Lóránt Társulat táncosaival, Urban painting), valamint itt szervezzük a Design-vásárt is, amelyen kortárs, modern tárgyakat, ruhákat állítunk ki. Napközben vásárhelyi lemezlovasok, zeneszeretők szolgáltatják az aláfestő zenét, 15 órától pedig kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor sikeres marosvásárhelyi alkotókkal. Pénteken a bakelitlemezről dr. Jeremiás István tart előadást, szombaton a dizájnról, művészetről és az ezekkel kapcsolatos vállalkozásokról esik szó, vasárnap 16 órától könyvbemutatót szervezünk: Horváth Benji Beatcore című slam poetry kötetével kapcsolatosan a szerzővel Szabó Róbert Csaba beszélget. Ami a Szférában szervezendő koncerteket illeti, igyekeztünk olyan együtteseket Vásárhelyre hívni, amelyek újszerű hangzásvilágot, stíleket képviselnek. Pénteken 17 órától a Kevin and the Roots lép fel, amelyet DJ Sauce követ, 20 órától a budapesti Soulclap koncertezik, a napot a Jazz&Blues Club új, Bunker nevű helyiségében DJ Karak és DJ Palotai bulija zárja.
Szombaton 17 órától közönségtalálkozóra kerül sor, amelyen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata mutatja be jövő évi évadának kínálatát, majd Theater Rocks címmel kőfestésre kerül sor Kiss Bora színművésznővel. 18 órakor a sepsiszentgyörgyi Impro-Víziók 2.2 nevű zenekar (tagjai hegedűn, cimbalmon, brácsán játszanak) lép fel, amelynek stílusára az improvizációkon alapuló játék, az instrumentális dzsessz és a népzene jellemző, őket a budapesti Amoeba nevű formáció követi, 22 órától pedig ismét buli a Bunkerben marosvásárhelyi lemezlovasokkal. Vasárnap 17 órától Zsán Gáben a Jazz Manipulátor lép fel, 18 órakor slam poetry bemutató következik, este nyolctól a kolozsvári Aria Urbana koncertezik.
Jakab Szabolcs, az Aranykakas parkjának térrendezője hozzátette, kortárs művészeteknek adnak teret, a romos állapotú, de igen nagy értéket képviselő épületnek és udvarának a fesztivál idejére igyekeznek ezzel kapcsolatos jelleget kölcsönözni – az egyszerűségből szépet és jót teremteni.
A Színházforgataggal kapcsolatosan Jakab Orsolya elárulta, idén először a marosvásárhelyi Spectrum Színház is csatlakozott a fesztiválhoz, saját bemutatóval jelentkezik: az Egy őrült naplója című produkciót B. Fülöp Erzsébet rendezi, aki a Yorick Stúdióval és a temesvári Csiky Gergely Színházzal közösen létrehozott Egyszeröt című, nagy sikernek örvendő, szokatlan előadás rendezője is. A rendező elárulta, utóbbit ismét előadják Marosvásárhelyen, ezúttal is a Concordia Hotelben. –Az őrült naplója színrevitele Kovács Károly színművész ötlete volt, vezérfonala Gogol gondolata a kishivatalnokok életéről, a részvét, az együttérzés és a kérdés, hogy mitől bomlik meg egy egészséges elme? Az Egyszeröt című előadást augusztus 26-án, szerdán 17 órától adják elő a Concordia Hotelben, csütörtökön 19 órától ugyanott megismétlik. Az Egy őrült naplójának bemutatójára csütörtökön 20 órától kerül sor a Spectrum Színházban. Az előadásokra a belépés ingyenes, de a helyek száma korlátozott, ezért előzetes bejelentkezés szükséges a 0741.293-164-es telefonszámon.
Pénteken este 8 órakor a várbeli Mészárosok bástyájában újabb előadásra kerül sor: a Yorick Stúdió játssza Tündérország című produkcióját. Szombaton 11 órakor Csinnadratta címmel vásárhelyi színművészek tolmácsolják Mátyás király képzeletbeli, idei üzenetét a város lakóinak, míg 19 órakor a Levél utcai 2/1 Stúdióban a Liselotte és a május című előadás van műsoron. Vasárnap 18 órakor Bokréta címmel Dévai Nagy Kamilla és Kilyén Ilka versekből összeállított előadására kerül sor a Kultúrpalota kistermében.
Csatlos Károly a Koncertforgatag programját ismertette. Mint elhangzott, péntektől lezárják az Enescu utcát, ahol szintén koncertekre kerül sor – az így létrehozott térnek a Palotaudvar nevet adták. Ami a koncertek programját illeti, szerdán este 9 órától az Infusion Trio lép fel a Teleki Téka udvarán, csütörtök délután hat órától a Maros-parti Borudvarban koncertezik a Moonfellas, a The Pinwheels, 19 órától pedig operettestet szerveznek a Kultúrpalotában.
Pénteken 17 órától a Palotaudvarban lép fel a Napsugár, 6.30-tól koncertezik Szász Szabolcs harmonikaművész, 20 órától pedig a Tiberius Quartet és Koszika. A Maros-parton 18 órától a Transylvania Rock Band, 20 órától Keresztes Ildikó, míg 22 órától a Péterffy Bori & Love Band koncertezik. 19 órától a Kultúrpalotában magyarnóta-estre kerül sor.
Szombaton a Palotaudvarban 17 órától ismét a Napsugár koncertezik, őket Anamaria Gâlea dzsesszénekesnő és együttese követi, 20 órától a Dzsesztán lép fel. A Maros partján délután 6 órakor kezdődik a Koncertforgatag, elsőként a Defender lép színpadra, 20 órától a Budapest Bár koncertezik, míg 22 órakor bemutatják a Szabó Előd által szerzett 1849 – Volt egyszer egy szabadságharc című rockoratóriumot. Vasárnap 18 órakor a Blue Project marosvásárhelyi blueszenekar kezdi a koncertek sorát, amelyet 20 órától folytat a Bagossy Brothers Company, este 9 órától pedig a Neoton Família Sztárjai zárják az idei Vásárhelyi Forgatagot.
Mint azt a szervezők elmondták, az igen gazdag kínálattal kecsegtető fesztivál rengeteg további programponttal is várja az érdeklődőket, a teljes program pdf-formátumban immár a www.forgatag.ro honlapon is olvasható, a Forgataggal
K. Nagy Botond
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

2016. március 13.

Világhírű női tudósokról és Sándorffi Józsefről
A váradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének tagjai a múlt hét csütörtök este szokásos havi találkozójukat a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban. Két előadás hangzott el.
A megjelenteket Pásztai Ottó egyesületi elnök üdvözölte (kiemelten a hölgyeket a közelmúltbeli nőnap miatt), majd Zilahi Bertalan az ebben hónapban a név- vagy születésnapjukat ünneplőket köszöntötte, Szebeni Lajos pedig egy-egy Mécs László- és T. Szabó Edit-költeményt olvasott fel. Ezt követően Barabás György A természettudományok világhírű női címmel tartott előadást. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: a hozzáértők véleménye alapján a 21. század a molekuláris biológia és a nők évszázada lesz. Míg Semmelweis megjelenése előtt a nők életük 70-80 százalékát a gyermekeik nevelésére fordították, jelenleg ez már már csak 5-7 százalék, mivel a családonkénti gyermeklétszám 11-ről 1,3-ra zuhant, tehát szerinte a nőknek nem maradt fizikai idejük a természettudományos kutatásokra. Ugyanakkor Czeizel Endre is megállapította, hogy a nők elsődleges feladata a fajfenntartás, tehát biológiailag a női nem a fontosabb. Gyermekeiknek nem csak a génjeiket, hanem minden megszerzett tudásukat is átadták, és optimális családi körülményeket nyújtottak kivételes adottságaik biztosítására.
A továbbiakban a nyugalmazott tanár arról is beszélt: a Nobel-díjak 100 éves története során 719 díjat osztottak ki, és 29 nő részesült ebben az elismerésben. Az irodalmi és béke Nobel-díjak között a legnagyobb a nők részesedése, de itt is csak 10 százalék. Ugyanakkor 2008-ban a Princeton University Press által közzétett matematikai kézikönyv megnevezte az utóbbi 400 év legnagyobbnak tartott matematikusait, és ezen a listán két nő, a német Emmy Nöther és az orosz Szofia Vasziljevna Kovalevszkaja szerepel. Ezután tevékenységük rövid ismertetésével a legfontosabb női tudósokat sorolta fel az előadó, kezdve a 4. századtól máig, Románia egyik világhíres kortárs női tudósával, a geofizikus dr. Mioara Mandea professzor asszonnyal zárva a sort.
Sokoldalúság
A rendezvény második felében Kovács Károly Dr. Sándorffi József életéről és tevékenységéről értekezett. Egyebek mellett elhangzott róla: 1765-ben született Hegyközújlakon, egy nyolcgyermekes családban, mely később Jákóhódosra költözött. Bár szűkös volt a költségvetés, a legjobb iskoláiba járt Váradon és Debrecenben. Noha eminens volt a költészetben, a bölcsészet tanulmányok elvégzése után a bécsi orvosi egyetemre került, ahol kapcsolatba került a magyar testőrírókkal is. Megmentette a csődtől a Magyar Hírmondót, és munkatársa lett az Új Bécsi Magyar Múzsának. Levelezett Csokonaival, és hazafiként amellett érvelt, hogy nemzetének kincse legyen a nyelv. Emellett szaklapíróként és orvosként is jeleskedett az osztrák fővárosban, például statisztikai kimutatásaival, és a himlővel kapcsolatos kutatásaival. 1804-ben Váradra hívták, hogy legyen Bihar vármegye főorvosa, illetve ő irányította az 1806-ban megnyílt közkórházat. Sokoldalúságát jellemzi, hogy 1805-ben táblabírónak nevezték ki, református presbiter is volt, és 1815-től 1824-ben bekövetkezett halálig mecénásként vezette, támogatta a színházi életet.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

2016. március 17.

Balassi Bálint színművét viszi színre a Spectrum Színház társulata
Szép magyar komédia
E hét péntekén, este 7 órától új bemutatójára várja közönségét a marosvásárhelyi Spectrum Színház társulata. A főtéri magánteátrum ezúttal Balassi Bálint Szép magyar komédia című színjátékát tűzi műsorra, azt a művet, amelyet az első magyar drámaként tartunk számon. Szerzője 1588-ban, az olasz Cristoforo Castelletti Amarilli című pásztordrámájának alapján írta, természetesen magyar vitézi környezetbe helyezve, és az egész műben fellelhető Balassi költészete, sajátos stílusa.
A drámával és a közelgő előadással kapcsolatosan szerda délelőtt tartott sajtótájékoztatót a társulat, amelyen elsőként Török Viola, a produkció rendezője szólt. – Ezt a művet ez alkalommal már negyedszer rendezem, de az előző színrevitelek sem hasonlítottak egymáshoz. Ha időrendi sorrendben visszamegyünk a múltba, ezelőtt Mikházán, a Csűrszínházban vittem színpadra (abban a verzióban táncosok is szerepeltek), tíz éve ez volt az első színházi rendezésem Sepsiszentgyörgyön, a legelsőre pedig még Németországban, egy magyar gimnázium színjátszó csoport-jában került sor. Visszatérő témám ez a dráma, úgy érzem, ismét meg kell vele ünnepelnünk a magyar szerelmi komédia születését. 1588-ban íródott, és büszkeségre ad okot, hogy a Rómeó és Júlia megírása előtt már volt ilyen jellegű darabunk – ami komédia ugyan, de mégis van egybeesés a Shakespeare által szerzett klasszikussal: egyrészt jelzi, hogy a magyar irodalom már akkor európai volt, másrészt a történetben is felfedezhetünk azonos, illetve hasonló motívumokat. Balassi egyedülálló szerelmi lírája dalokra szerzett versekből áll, ezek a drámában is fontos szerepet kaptak. Komédiája kevésbé játszott és ismert, mint a versei, nyelvezete nehézkes, ma már nehezen érthető, valószínűleg ezért is játsszák oly kevesen. Éppen ez okból rengeteget dolgoztunk rajta, és egy idő elteltével mindenki kezdte megszeretni ezt a világot: Balassi világát, amelyhez nekünk is közünk van. Megtalálni azon közös dolgokat, amelyek minket vele összekötnek, nagy kaland, szép törekvés, és jó, hogyha sikerül. A téma örök érvényű: a szerelemről szól. A mai fiatalok, legyenek bármennyire is modernek, a szerelmet hasonlóképpen élik meg, mint az egykoriak, akik nagyobb elzártságban éltek. Mindig ugyanolyan természetességgel fedezték fel egymást az emberek. Az örök szimbólumok is ugyanezt igazolják. Mennyire lehet hinni az igaz szerelemben, mennyire szól ez a mű a barátságról, igazmondásról, hűségről, megbízhatóságról? Ezek a kérdések foglalkoztattak. A dráma formailag kissé az operát előzi meg, sok énekelt vers van benne, a Ruszuly Ervin által jegyzett koreográfiának komoly szerepet szántunk – adják magukat a helyzetek, a viszonyok, hogy többet megmutathassunk, mint amire a szavak képesek. Könczey Árpád sajátos zenei feldolgozása átvezet a századokon, a reneszánsz dalokat dzsesszes és népies átiratokban is hallhatjuk. Takács Tímea jelmezei is hasonló koncepció szerint születtek, hiszen a reneszánsz divat átível a korokon.
A komédia a hazatérés és a hepiend mítoszát élteti, de ez a mű rendelkezik egy tragikomikus vonással is: mint említettem, létezik párhuzam a Rómeó és Júlia történetével, egy kicsit olyan, mintha Júlia feltámadna. Jelzi, hogy a nagyon abszolutista elképzelések vagy halállal végződnek, vagy lehetetlen megtalálni őket. Mégis, mindig vannak olyanok, akik hisznek bennük. És szenvednek értük. Mindezzel párhuzamosan pedig a ,,második szerelmesek" története zajlik, és ebben van valamilyen modernség: Balassi nem erőlteti, hogy a szerelembe feltétlenül bele kell halni. Nem idegen tőlünk mindez, most is érvényesek azok a viszonyok, érzések, amelyekről a Szép magyar komédia szól.
A sajtótájékoztatón jelen lévő színművészek – Sebestyén Hunor, Márton Emőke-Katinka, Kinda Szilárd, Nagy Beáta, Kovács Károly és Szász Anna –, a mű szereplőinek megformálói hozzátették: a mű szövege önmagában nagyon szép költészet, ami miatt nagyon nehéz maivá tenni, mert ha szétszabdalják, elvesztődik a szépsége. – Nagyon zenés, táncos, mesebeli valami, de mivel nem lehet maivá tenni, mind a nézőnek, mind a játszónak nagy kihívás az azonosulás. Ezen belül szerelmesnek lenni pedig még nehezebb. Balassi reneszánsz darabjában a szerelmesek versekben, dalokban történő megnyilvánulásait nehéz a magunkévá tenni. A szöveg nem annyira nehéz, mint amennyire nehéz azt igaz hitelességgel elmondani. A mű példázat, ami arról mesél, hogy vannak dolgok, melyekben jó hinni.
Nem mindig értettük az olvasópróbán, hogy mit mondunk. A szerelmen túl pedig a fő kérdés az, hogy ezt ki avagy mi irányítja? Mi irányítjuk, avagy valami felsőbb erő, sors, karma, istenség? Hogyan és mi módon történnek ezek a dolgok? A mű végét hepienddel zárja ugyan Balassi, de a kérdés ott motoszkál, hogy ez egyáltalán hepiend? A darab a szerelem több formáját megmutatja, szenvedő szerelmesek, játékos szerelmesek egyaránt helyet kapnak benne. Összegezve: egy szép, magyar komédiát láthatnak majd az érdeklődők – hallhattuk a premiert megelőző sajtótájékoztatón.
Kaáli Nagy Botond. Népújság (Marosvásárhely)

2016. szeptember 8.

Leleplezőim (Egy megfigyelt család /22.)
A Securitate Levéltárát Tanulmányozó Nemzeti Tanácshoz ( CNSAS) – a bizalom miatt ennek magyar tagjához, Csendes Lászlóhoz – többször fordultam a rám állított „informátorok” és „források” valódi nevének megismeréséért. Mindmáig sikertelenül. A tanács elnöke 2006-ban így válaszol: „numele reale ale persoanelor numai dacă acestea pot fi stabilite cu certitudine”. Azaz: csak, ha a valós neveket teljes bizonyossággal meg lehet állapítani. Meggyőződésem, hogy nem rajtuk múlott. Így aztán ma sem tudom biztosan, kit fed a „Kemeni”, a „Málnási”, a „Kerekes”, a „Chilachi”, a „Kovács Károly”, az „Olteanu”, az „Imre”, a „Miklós István”, a „Lemhényi Attila”, a „Popescu”, az „Ötvös Géza”, a „Poenaru Ioan”, az „Antonescu”, a „Dorneanu E”, a „Zoltani” név. Van, akit szinte biztosan azonosíthatok, van, aki nevét csak sejtem, és van, akiről fogalmam sincs, hogy ki ő.
Tizenöt név... Tizenöt, becsületét eladó, embertársainak kifürkészésére vállalkozott hús-vér ember. Bizonyára ma is környezetemben él, aki él, mások meg igyekeztek oda elpályázni, ahol a becsületükön esett foltot senki nem ismeri. Soha a politikai fordulattól eltelt évek alatt nem vett egyik sem bátorságot, hogy eljöjjön hozzám tettéért bár bocsánatkérő szavakkal vezekelni. Nem egyformán bűnösök. Írásomban példákat adok azokról, akik igyekeztek semleges (vagy számomra kedvező) véleményt leírni, adni, de azokról is, akiket irántam érzett gyűlölet vezérelt nyilatkozataikban. Nem a valóság. Arról legtöbben „zárkózottságomra”, „politikai témák kerülésére” vagy csak a „sakk és a biológia iránti vonzalmamra” hivatkozva, tényszerűen szóltak. Ők lehettek tisztességes emberek, de megzsaroltak, megfélemlítettek vagy apróbb szabálytalanságok miatt bajban lévők. A maguk rendjén igyekeztek nem ártani. Az „Antonescu” nevűről külön írok (gondolom, hogy ki volt), mert arcátlan hazugságával akart ártani nekem. De lássunk néhány példát!
Az S. T. névrövidítés egyértelműen Scridon Teodor, kiváló sakkozó kollégánk, rendőrtiszt, román ember létére azt nyilatkozza, hogy nem bocsátkozom politikai tartalmú beszélgetésekbe, és nem vagyok nacionalista-soviniszta hangvételű ember. „Chilachi”, „Zoltani” és „Olteanu” azt nyilatkozzák, hogy mind otthon, mind a munkahelyemen visszahúzódó magatartásom van. „Málnási” (A. I. munkatársam volt, a nyilatkozatból következtetve) így értékel: „...nem nagyon ismeri a mesterségét, gyámoltalan ember, nem ismeri ki magát dolgaiban, úgy megy az utcán, mint egy kóbor kutya. Semmit nem valósított meg sem az életben, sem szakmai téren, a sakkal tölti a napjait, elhagyja azt a helyet, ahol jelenlétében politikáról beszélnek stb.” Ha a nevét jól sejtem, soha nem rokonszenveztünk egymással, italt mértéktelenül kedvelő kolléga volt. Meghalt.
„Kemeni” (D. Gy. lenne?) a Kolcza-kertben pálinkázik velem, feltételezi, „a hajlamosság megvan benne, hogy a városban röpcédulát terjesszen”. Ugyancsak „Kemeni” az, aki politikai múltamra kíváncsi. Neki válaszolom: „majdnem semmi, amit tettem, csupán, hogy magyar vagyok, voltam és leszek...” „Kovács Károly” – emlékszem rá, rovarölő szerért jött hozzám a laborba, ő dr. Németh Ernő a Sanepidtől – „agyi (kortikális) gátlásról” ír 1986-os jelentésében velem kapcsolatban, ami miatt nem szívesen emlékszem a börtönévekre, nem gyűlölettel, hanem félelemmel és elborzadva... Nyájaskodó, behízelgő modora mindig undort keltett bennem.
A két mellékelt dokumentum részlet az eredeti nyilatkozatokból. Az elsőben arra utasítják a közelembe férkőzött „Chilachi” informátort, hogy figyelje, otthon mivel foglalkozom, kik és miért látogatnak engem, milyen dokumentumokat tartok, be akarok-e hozni külföldről tiltott, nacionalista-irredenta irodalmat, vagy írok-e ilyesmit, hogy kivigyem az országból? megyek-e más megyébe, mikor és főleg milyen céllal?
A második szövegben Bákó megyei „forrást” említenek (ő Demse Márton tanító, mozdonyvezető), akit egyeztetett feladattal rám kell állítani. 1984-ben meglátogatott (a szoborrobbantás előtti nap). Nem tudtam, hogy dolgozott a szekunak, inkább üldözöttként ismertem.
Puskás Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. december 5.

Nagy-Kopeczky Kálmánra emlékeztünk
Advent első vasárnapján egész napos rendezvénysorozattal emlékezett meg a Cimborák Bábszínház alapítójáról, az immár két éve elhunyt Nagy-Kopeczky Kálmánról. Délben a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébániatemplomban tartott szentmisén, utána a rendező sírjánál a római katolikus temetőben, este pedig a felújított bábstúdióban gyűltek össze a társulat tagjai, valamint a rendező-társulatvezető közeli hozzátartozói és barátai, hogy leróják kegyeletüket és közösen emlékezzenek.
Ismerős arcok a templomban, ugyanazok az ismerős arcok a temetőben, a sírnál. Kovács Károly segédlelkész celebrálta a misét a templomban, ő szólt a sírnál is az egybegyűltekhez. A Jézus feltámadásáról szóló evangéliumi részt olvasta fel, majd imádságában hálát adott azért, hogy Kálmánt ismerhettük, hogy általa tanított és nevelt minket Isten. Vigasztalást kért a családtagoknak, rokonoknak, és Isten áldását kérte annak a munkának a folytatására, amit Kálmán kezdett el a bábszínházban. Valószínűleg a Jóistennek is szüksége van bábszínházi rendezőre, mert rengeteg gyerek is van ott nála – tette hozzá a lelkész. Este a bábstúdióban Nagy-Kopeczky Kristóf, a rendező fia gyújtotta meg az adventi koszorún az első gyertyát, mely egyben az emlékezés lángja is volt. A műsor a Kálmán által rendezett és az elmúlt adventi időszakokban oly sokszor bemutatott Betlehem című előadás egyik dalával kezdődött, melyet ezúttal Kálmán nélkül adott elő Nagy-Lázár József, majd zenei részletek hangzottak el az ugyancsak Nagy-Kopeczky Kálmán által rendezett Sómese című előadásból Filip Ignác és Filip Zsombor előadásában.
A nyitány után Nagy-Lázár József köszöntötte a közönséget, elcsukló hangon idézve fel néhány emlékét Kálmánnal kapcsolatosan, akivel húsz évig dolgozott együtt. Mint mondta, még mindig kegyetlen számára barátja hiánya, még mindig nem tette túl magát ezen a tragédián, még mindig keresi a helyét… A rövid bevezető után egy Kálmánnal készült interjúkból összeállított filmet láthattunk, melyet Máthé Kincső, aki az Erdélyi Magyar Televízió Kultúrcsepp című műsorának volt szerkesztő-riportere készített és küldött a bábszínháznak. Mint elhangzott, Nagy-Kopeczky Kálmán szívesen adott interjút, ezért szerették és viszonylag gyakran keresték is őt a sajtó képviselői, hogy különböző bábszínházi események kapcsán megossza gondolatait a nyilvánossággal. A film után Péntek Zsuzsa és Csibi Szabolcs adott elő zenei részleteket a Mátyás királlyá koronázása című előadásból, majd Nagy-Kopeczky Kristóf szólt röviden az édesapjáról, egy játékot is ajánlva a közönségnek: amíg felolvassa édesapja egyik kedvenc versét, hunyja le a szemét mindenki, és gondoljon a legpozitívabb emlékére az édesapjával kapcsolatosan. Aztán Benkő Éva emlékezett egy mese által, majd előadás-felvételeket és újabb interjúrészleteket láthatott a közönség.
Jó érzés volt újra ott ülni a felújított bábstúdióban, mely valószínűleg pont olyan volt, amilyennek Kálmán is szerette volna látni, és bár ő nem volt velünk valóságosan, valahogy mégis betöltötte a lelkünket. Hallottuk, láttuk őt újra, benne volt az elhangzott dalokban és levetített képekben, de sok-sok más személyes emlékünkben is, melyeket felidéztek bennünk az előadók. „Azt szokták mondani, hogy akire hosszú ideig emlékeznek, az maradandót alkotott. Az volt a célunk, hogy éberen tartsuk ezt az emlékezetet, azért olyanra terveztük az emléknapot, hogy mindenki leróhassa a tiszteletét Nagy-Kopeczky Kálmán előtt, aki ismerte, szerette őt” – mondta el lapunknak Péter Orsolya, a Cimborák Bábszínház vezetője. Nagy B. Sándor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998